asszondja:
amikor lassan, tisztán, nagy pelyhekben hull a hó /
valahogy könnyebb elviselni hogy minden mulandó
hohó, a felső szájpadlásom költő, a lenti (ha két ballábas lehet valaki, akkor két szájpadlásos is;) van mocskos szájú köcsög. csak mondom. ma szánkóztunk, elöl a kis marci, hátul a nagy marci, üvöltöttünk ahogy a torkunkon kifért, és én a kisdombról leszánkázás idejéig elfelejtettem hogy baj van, és nem felejtettem el azt, hogy nincs baj. nem sok idő, tűzoltó - márton (hiába na) utca sarka, kis park, kis domb, de akkor is.
bezzeg a fennmaradó sík időkben éppen fordítva van; nem tudom hogy az e a jobb, amit akarok, vagy az ami van, és nem tudom hogy amit akarok az az e ami van, vagy az, ami nincs; és a szokásos ringisipír kérdés, hogy van-e, ami nincs; nocsak, van-e, nincs-e, ez a sok e, tiszta internet, igaz-e.
nade.
lecsukódik már a szemem blogja, nyílik a másik zenebonája:
egy elképesztően szép albumot fogok most idehozni, ráadásul saját feltöltés, elvileg sehol máshol nem találod meg. körbe fogom rajongani, előre szólok. fiatal fickó, a kurva életbe, ma már mindenki fiatal, én meg helyettetek öregszek. volt már róla szó, hol máshol, ha nem az igaz szerelemnél, akkor még azt írtam róla, idézem pontosan, mert nagyoktól csak úgy szabad, muhaha, szóval: 'aztán itt egy kedves feldolgozás, a klip baromi aranyos, biztos a csávó is, leafos egyébként.' namost, akkor néztem utána, akkor szereztem meg, és azóta gyakorlatilag nem bírok kiszeretni belőle.
a kulcsszó, hogy loafos a csávó, (és nem leafos, marci, te töketlen - a szerk. marci, azaz szerki marci áá) az ember ugyanis azt gondolná abból az egyszem klippből - én legalábbis azt gondoltam -, hogy ez megint egy ilyen jófej, gitáros, érzékeny, lányszív pengető trubadúr lehet, ehelyett lófaszt; a fickó filmzenét csinál, olyan filmzenét, amihez neked kell leforgatnod a filmet. és kurvajó filmet kell csináljál gyorsan a szemeiddel, mert a zene is nagyon jó; vonósok, xilofon, nagy jelenetek épp úgy, mint kedves, bohókás elektronika, barkács alapok, olyan az egész, mintha összeeresztenéd vladimir cosmát mondjuk a psappal. a hivatalos szöveg még messzebbre megy, ott nick draket, aphex twint, steve reichet, és még tim burtont is emlegetik, nesze neked.
négy évig készült a lemez, és az ember szíve szakad meg, annyira szép, meg jó; van itt vegytiszta, túlzó, égbekiáltó romantika, olyasmi amire a királylányok szállnak az égbe - francisca's theme - mellesleg a kedvencem!!, leginkább fredo violát idéző nagyvárosban ugróiskolát játszó zene - snow feet -, írógépre írt szonáta - mao -, papírvilágban rajzfilm autózáshoz való zene - plan 9 -, és konkrét kortárs komolyzene is - son of a joe, telephone song, cortot no 6 -, itt meg a már bőven emlegetett brodericket, és társait épp úgy lehetne emlegetni, mint a libary tapest, craig amstrongot, vagy akár még rob dougant is.
azért fontos hogy a fickó loafnál van, mert ettől a kiadótól gyakorlatilag eddig is csupa ilyet kapott a közönség, nagyrészt ismeretlen, borzasztó aranyos, jó, ritka, de ugyanakkor kitűnő minőségű zenéket. főleg a válogatásaikat nagyon szeretem, bár ez most nem tartozik ide. az talán igen, hogy a már emlegetett fickónak, de nevezzük már néven, úgy is van neki egy csomó: charlie alex march, szóval hogy ez a csárli, alex és március már két ep-t is kihozott, amit egyrészről nem akarom elhinni, hogy eddig nem ismertem, másrészről gyakorlatilag azok is m - e - g - s - z -e -r - e - z - h - e - t - e - t - l - e - n - e - k, volt már ez a szó ebben a blogban egy párszor, nyugi, nem gizdázok többet. csak annyit, amennyit muszáj, vagyis hogy ebben a feltöltésben megtalálod az in the end ep-t, ami már több mint három éves basszus, és amin megtalálod az egész elindítóját, az aranyos klippes in the endet, és ezt a gyönyörűséget is, viszont nem találod meg azt a klipet, amit majd odarakok az aljára, mert az meg a másik ep-n van, amit nem tettem be a letöltésbe, mert azt azért be kell látni, hogy nem lehet mindent, na. nekem biztos hogy a legjobb tízben benne lesz ami ebben az évben, az meg külön szégyen, hogy az urbansoundsék már tavaly tudtak róla. te ezzel ne törődj, hanem nézd meg a borítót az egérrel, és szedd le gyorsan:
bezzeg a fennmaradó sík időkben éppen fordítva van; nem tudom hogy az e a jobb, amit akarok, vagy az ami van, és nem tudom hogy amit akarok az az e ami van, vagy az, ami nincs; és a szokásos ringisipír kérdés, hogy van-e, ami nincs; nocsak, van-e, nincs-e, ez a sok e, tiszta internet, igaz-e.
nade.
lecsukódik már a szemem blogja, nyílik a másik zenebonája:
egy elképesztően szép albumot fogok most idehozni, ráadásul saját feltöltés, elvileg sehol máshol nem találod meg. körbe fogom rajongani, előre szólok. fiatal fickó, a kurva életbe, ma már mindenki fiatal, én meg helyettetek öregszek. volt már róla szó, hol máshol, ha nem az igaz szerelemnél, akkor még azt írtam róla, idézem pontosan, mert nagyoktól csak úgy szabad, muhaha, szóval: 'aztán itt egy kedves feldolgozás, a klip baromi aranyos, biztos a csávó is, leafos egyébként.' namost, akkor néztem utána, akkor szereztem meg, és azóta gyakorlatilag nem bírok kiszeretni belőle.
a kulcsszó, hogy loafos a csávó, (és nem leafos, marci, te töketlen - a szerk. marci, azaz szerki marci áá) az ember ugyanis azt gondolná abból az egyszem klippből - én legalábbis azt gondoltam -, hogy ez megint egy ilyen jófej, gitáros, érzékeny, lányszív pengető trubadúr lehet, ehelyett lófaszt; a fickó filmzenét csinál, olyan filmzenét, amihez neked kell leforgatnod a filmet. és kurvajó filmet kell csináljál gyorsan a szemeiddel, mert a zene is nagyon jó; vonósok, xilofon, nagy jelenetek épp úgy, mint kedves, bohókás elektronika, barkács alapok, olyan az egész, mintha összeeresztenéd vladimir cosmát mondjuk a psappal. a hivatalos szöveg még messzebbre megy, ott nick draket, aphex twint, steve reichet, és még tim burtont is emlegetik, nesze neked.
négy évig készült a lemez, és az ember szíve szakad meg, annyira szép, meg jó; van itt vegytiszta, túlzó, égbekiáltó romantika, olyasmi amire a királylányok szállnak az égbe - francisca's theme - mellesleg a kedvencem!!, leginkább fredo violát idéző nagyvárosban ugróiskolát játszó zene - snow feet -, írógépre írt szonáta - mao -, papírvilágban rajzfilm autózáshoz való zene - plan 9 -, és konkrét kortárs komolyzene is - son of a joe, telephone song, cortot no 6 -, itt meg a már bőven emlegetett brodericket, és társait épp úgy lehetne emlegetni, mint a libary tapest, craig amstrongot, vagy akár még rob dougant is.
azért fontos hogy a fickó loafnál van, mert ettől a kiadótól gyakorlatilag eddig is csupa ilyet kapott a közönség, nagyrészt ismeretlen, borzasztó aranyos, jó, ritka, de ugyanakkor kitűnő minőségű zenéket. főleg a válogatásaikat nagyon szeretem, bár ez most nem tartozik ide. az talán igen, hogy a már emlegetett fickónak, de nevezzük már néven, úgy is van neki egy csomó: charlie alex march, szóval hogy ez a csárli, alex és március már két ep-t is kihozott, amit egyrészről nem akarom elhinni, hogy eddig nem ismertem, másrészről gyakorlatilag azok is m - e - g - s - z -e -r - e - z - h - e - t - e - t - l - e - n - e - k, volt már ez a szó ebben a blogban egy párszor, nyugi, nem gizdázok többet. csak annyit, amennyit muszáj, vagyis hogy ebben a feltöltésben megtalálod az in the end ep-t, ami már több mint három éves basszus, és amin megtalálod az egész elindítóját, az aranyos klippes in the endet, és ezt a gyönyörűséget is, viszont nem találod meg azt a klipet, amit majd odarakok az aljára, mert az meg a másik ep-n van, amit nem tettem be a letöltésbe, mert azt azért be kell látni, hogy nem lehet mindent, na. nekem biztos hogy a legjobb tízben benne lesz ami ebben az évben, az meg külön szégyen, hogy az urbansoundsék már tavaly tudtak róla. te ezzel ne törődj, hanem nézd meg a borítót az egérrel, és szedd le gyorsan:
1 megjegyzés:
lenti szájpadlás?:)
Megjegyzés küldése