2010. december 5., vasárnap

udvaros dorottya - hóesés

már délelőtt, mert vasárnap délután, mintha más, távoli várost hódítani; gyere vágjunk neki. vártam rá eleget, és nem jött el a sár helyett. írtam már párszor erről a dalról, miért most ne tenném? érdekes, amikor ugyanazt a hangulatot többször, egész máskor, egészen máshonnan. ez megint a mi lenne ha kérdés; úgy szerettem a tavasz, nyár, ősz, és tél-ben, hogy mennyire más az ugyanaz, nyáron, tavasszal, vagy télen. ugyanaz a szoba, ugyanaz az ágy, de milyen lenne most télen? és tavasszal? és nyáron? ez a dal is. múlnak az évek, a dal viszont nem változik, ahogy az az érzés sem, hogy ahhoz hogy így legyen, sár helyett nagyon kívánni kell a hóesést. volt, hogy megjött, és gazdagon kavargott, persze. igazából mindig megjön egyszer, és kavar, gazdagon. neked mit jelent a hóesés? vasárnap délután? nem merek kinézni az ablakon, mert tudom hogy nem, most nem, kedd este talán, vagy szerdán, de a szememet nem tudtam nyitva tartani. mennyire más tehát az ugyanaz, látod? nincsenek tolószék csíkok a hóban. van egy pár hóesés, amire jól lesz visszaemlékezni, ha majd megengedhetem magamnak azt a luxust, amit így is megengedek sajnos magamnak, azt a luxust, amit múltnak hívnak. ez a dal viszont nem változik, ez ugyanaz, én vagyok mennyire más, már megint, és még mindig itt ülök, vasárnap délután, és az égre akarok nézni. most nem akarok, nem fogok erről többet beszélni.


annyit még szeretnék elmondani, hogy a dorfmannak köszönhetem ezt a számot, a novemberi válogatásán hallottam először, aztán szintén tőle lett meg a teljes lemez, annyi hóeséssel ezelőtt, amikor még teljesen más korszak volt az ugyanaz. majdnem nyolc év; ha hasra tudnám fektetni, ott lenne a végtelen. ez egyszer tehát az, amit akarok; és akarhatnám máshogy is.
(a váczi eszter féle megoldást megtalálod a vissza hozzád-on, elég jó téli lemez az is, vagy az akusztikjukon, ez utóbbi jelszós, a jelszó www.pirateclub.hu) (a dés életműválogatását pedig itt szeded le)


Nincsenek megjegyzések: