l'oniraunote - les chiméres exquises

most elmesélhetnék egy történetet arról, hogy az milyen, amikor az ember egy hónapot vár egy kibaszott orvosi vizsgálatra, amin kiderül, hogy megműtik e, vagy sem, és induláskor, a szabadság hídról lefordulva defektet kap, aztán eltolja a biciklijét az ortopédiai klinikára, ami számára nagyjából olyan szimbólummal bír, mint mondjuk az arab terroristáknak a szabadság szobor, ha szabad ezt a lehetetlen hasonlatot használjam, de most túl fáradt vagyok megtiltani magamnak, aztán amikor ott van, kiderül hogy nem jó helyen van, hanem neki az istenhegyi útra kellett volna mennie, amit egészen eddig elfelejtettek vele közölni, hiszen ez egy éve már így van, hogy a szakrendelés az bizony kihelyezett helyeken van, ó, azt nem tudták hogy több mint egy éve nem látogattam az ortopédiai klinikát, de jó, hiszen ha ilyen régóta nem voltam erre, az azt jelenti hogy egészséges vagyok nem, viccelődik a portás, mindenesetre egy hónappal ezelőtt csak egy hónappal későbbre kaptam időpontot, márpedig a karolina útról az istenhegyi útra, defektesen, öt perc alatt tuti nem érek oda, tehát akkor újabb egy hónap, még jó hogy van mobil telefon, keresni egykeréken egy bicikli szervizt, ahol a szervizesről kiderül hogy bicikliversenyző volt, combcsontja tört egy versenyen, de csakazért is befejezte, aztán hazabiciklizett, majd egy hét után ment el orvoshoz, hogy még mindig fáj, erre kiderült hogy már elkezdett összeforrni, tehát nem lehet rajta segíteni, majd negédesen elbeszélgetni a halálról, szerelemről, sorsról, miközben már fél tizenegy is elmúlt, és miközben eme úriember feltölti az ember kerekét valami olyan katyvasszal, amitől a büdös életbe nem lehet többet defektje, mert hogy ez valami puha folyékony cucc, ami cirkulál, igen, ebben a szóban van valami erotikus, ebben meg is egyezünk, aztán kábé tizenegykor lóhalálában eltekerni az istenhegyi útra, a portán már izzadni a félelemtől, hogy most akkor mindjárt kiderül hogy lesz e műtét, vagy nem, vagy mivan, ahol is egy kérdőívet nyomnak az ember kezébe, aminek az a címe, hogy 'állapotfelmérő füzet', igen, szép fehér, tollat is adnak hozzá, a lelkedre kötik hogy ne vidd el, mert, jegyzi meg vigyorogva a betegfelvételis néni, ha elvinné, maga lenne a hetedik máma, és az mint tudja, balszerencsét jelent magára nézve, nofene, hol a kurva életbe vagyok, a rádióban dzsingel belz szól, és elkezdi az ember kitölteni a füzetet, végigrohan spielberger kérdőívén, aztán jön zung kérdőíve, és végül, ha ezektől nem lennél még depressziós, hát itt van kerns, turk & rudy többdimenziós (!) fájdalomkérdőíve, ekkor már majdnem egy óra, még mindig nem nézett rá senki, a hangfalakból már a szanta is koming to távn szól, ez az utolsó kérdőív ezzel a szöveggel kezdődik hogyasszondja 'néhány kérdés ebben a kérdőívben vonatkozik egy ön számára fontos személyre. ez az a személy, akit a legközelebb érez magához. beleértve bárkit, akivel gyakori, vagy akár ritka a kapcsolata. nagyon fontos, hogy ön azonosítson valakit, mint fontos személyt. kérjük jelölje az alábbi lehetőségek közül, hogy ki a fontos személy. kérjük csak egy választ jelöljön meg' - ez utóbbi alá is van húzva, a lehetőségek alatta sorakoznak, szülő/gyerek/egyéb rokon, házastárs, partner/társ, szobatárs, barát, szomszéd (!), aztán egy egyéb, ez kipontozva, az ember gondolkozik, ez mi a faszom, már elnézést, de később még durvább lesz, megkérdezik benne, hogy szokott e füvet nyírni, viszont meg lehet nyugodni, 'tegyen ide egy x-et, ha önnek nincs nyírandó gyepe', ó je, a szexet is megkérdezik, meg ilyenek hogy '29. a semmiségeket is túlzottan a szívemre veszem. egyáltalán nem -1, valamennyire -2, eléggé-3, nagyon, teljesen-4, nahát, az ember buzgón jelölget, az idő megy, 'előfordult-e az ön életében az elmúlt két évben?' - ez a kérdés, többet is megjelölhet, ez be van karikázva, majd a lehetőségek: 1) közeli személy halála vagy súlyos betegsége, sérülése, 2) válás, szakítás, 3) baleset, 4) munkahely elvesztése, 5) anyagi veszteségek, és persze a hatos az egyéb, éspedig, és jönnek is a pontok, az ember azon gondolkozik, azt miért nem kérdezik meg tőle, hogy él e még ön, ehelyett arról a bizonyos fontos személyről meg szeretnék tudni hogy egy hatos skálán mennyire igaz az hogy 'bekapcsolja a tévét, hogy elterelje a gondolataimat a fájdalomról', ó istenem, drágám adj egy kis morfiumot és kapcsold be a mónika show-t, szóval így megy ez, aztán az embert be is hívják, képzeld, ahol egy flegma, bár kajánul megjegyzem, kopaszodó doki közli vele, hogy ez nem reumatológia, ő csak olyanokkal szeret foglalkozni, akik indokolt panaszokkal közelednek, amikor erre rákérdezek, kiderül hogy arra gondol, amikor a kliens már nem tud mozogni, a gerincnél amíg mozogni tudsz, addig nagy baj nincs, ezt mondja, lehet nem szó szerint, meg azt is, hogy mi a faszt akarok, hiszen biciklizek, bár az nem tesz jót az ember hátának, javasol gyógytornászt, meg úszást, azért megröntgenezni is hajlandó, a röntgen azonban túlmelegszik, tehát fél órát várni kell, már majdnem kettő, a rádióból az áj driming in ö whájt kriszmasz szól, ellenben új kérdőív nincs, bár mondja egy néni, hogy majd lesz, ha újra jövök, tehát a visszatérő betegeknek van egy durvább is, ezek után miután kész a röntgen, az orvos egyelten egy szóra se méltat, hanem kiad egy papírt, amin az áll, hogy műtéti beavatkozásra nincs szükség, egyébként meg a nővérke szerint kérjek beutalót a háziorvostól a reumatológiára, igen, aztán ott állok, kinyitom a defekthetetlen biciklimet, és elindulok hazafelé valami olyan érzéssel, amit el kéne mesélnem, ha elmesélném ezt a történetet, csakhogy, bár ez olcsó poén, biztos sejtheted hogy ez lesz a fordulat, hogy nem mesélem el, igen, róka fogta csuka, ezt többször is használja az orvos egyébként azzal kapcsolatban hogy az embernek nem szabad ropogtatnia magát, mert ha ropogtatja, kinyúlnak az ízületek, és bár a ropogtatással vissza lehet ugrasztani a helyére, csakhogy, minél inkább nyúlnak, annál inkább jönnek ki, tehát annál inkább kell ropogtatni, és minél inkább ropogtatsz, na ez a csuka fogta róka, azt nem kérdeztem meg tőle, hogy egyébként konkrétan olvasta e a mesét, mert én nemrégen olvastam a gyerekeknek, és elég perverz dolognak találtam, de ez most lényegtelen, viszont nem mesélem el mindezt, hiszen azért vagyunk most itt, hogy zenét hallgassunk, így aztán ennek teszek eleget az előbbiek helyett, és zenét szeretnék mutatni, mégpedig hazánk egyik ékessége, az igen kitűnő budabeats netlabel úgy kiadványát, ami egy francia fickó dolgozata, és kurvajó, olyan mintha egy olyan mozis magazint lapozgatnánk, ami csak hangokból áll betűk helyett, van itt minden, sötétség, világosság, gengszterek, repülés, merülés, hiphop, jazz, füst, utca, szex, drog, ésatöbbi, ráadásul ingyen van, ezek után töltsd le, hallgasd meg, és meséld el valakinek viccesen azt a sztorit, amiben a lúzer egy hónapot vár arra hogy végre kiderüljön hogy megműtik e, vagy sem, és erre ahogy lefordul a szabadsághídról, satöbbi.