úgy tűnik tehát, hogy az élet nélküled csöndes haldoklás, míg veled legalább ordító pusztulás volt az egész. mint a rosszul bevert szögek, úgy csúsznak ki belőlem az eresztékek, és egy idő után szétesik minden, amit normálisnak hittem; aztán őrülten foltozhatom megint a normalitásomat.
alig emlékszem a szerelemre, de az valami olyan, mint amikor pont beléd csap a villám, pedig csaphatna mindenhova máshova. kiválasztottnak lenni. fogalmam sincs miről beszélek.
azon a képen mind két kezeddel fityiszt mutatsz. mi a fasz fáj mindig, két lábon járó fájógép, minek van ujjad, ha fáj, minek van nyakad, ha fáj, minek van lábad, ha fáj, és szíved, minek érzel bazdmeg ha fáj, egyáltalán, minek csinálsz mindig olyat, ami fáj, hát mit akarsz megtanulni még, azzal, hogy fáj, fáj e még egyáltalán, ami fáj, bazdmeg?de tényleg. fáj e még egyáltalán?
lehet, ez nem is fájdalom, ez az élet. anyám mondta, vagy én mondtam neki, vagy ő mondta nekem, szóval hogy honnan a fenéből tudja még hogy fáj a lába, amikor egész életében fájt, onnan tudja, hogy a másik nem, tehát van az a oldal, ami más, mint a b, ebből lehet tudni hogy a b - az a fájdalom, az a - az nyilván nem. ha mind a két lába fájna, akkor, dehát csak az egyik fáj. illetve az egyik jobban. jobb oldalra húz a szívem, pedig a bal fáj kevésbé.
két lábon járó szív. és honnan a fenéből tudjam hogy ez a szív?
annyira irigylem a dávidot. lustábbnak kéne legyek a saját tragédiáimhoz. most is djzem. vidám zene szól. közben meg annyira csönd van, de annyira agyzsibbasztóan csönd van. azért hallgatok annyi zenét, hogy halljam a csöndemet.
nade, elég a baromságból.
mára is egy olyan, ami volt már, hasonló állapotban. most viszont, djzés közben a dávidnak akartam kedveskedni, aki nagy fallout rajongó, és sokat szokta fütyülni, főleg szívatásból, amikor valami nagy gáz van hogy áj dont vant tó szet dö vörld on fájör! amikor elindult, azon kattogtam mi a tökömet rakjak utána, amikor is véletlenül a harcosok klubja zenéjére akadtam, és a ritmusos részt beraktam a refrénre. kurvajól szólt, most hazajöttem, és megcsináltam, és úgy megyek aludni, mintha csináltam volna valaha, valamit, valamivel, valakivel.
lehetne jobb, lehetne még kreatívabban ragozni, ráadásul ez most kvázi élő, semmilyen programot nem használtam a megvágásához, pedig lenne még mit pontosítani, annyi baj legyen, ez most ilyen:
I Don't Want The Fight Club in Fire by enigmapanda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése