előre szólok, a mai bejegyzésem jelentős része tulajdonképpen egy az egybe nyúlás, ez már csak azért is kínos, mert karácsony van. felebarátaid blogját a szádra ne vedd, mondhatná az új médiatörvény, de nem mondja, ezért aztán magyarázkodhatok, hogy az úgy volt - de tényleg így volt - hogy először találtam meg a netlabelt, mert nincs is jobb elfoglaltság a karácsonyfa égőinek fényében, minthogy az ember tök egyedül üljön a szobába és azon birkózzon hogy vajon mennyit nem hallott még az idei megjelenésekből azok közül, ami számít, így akadtam a mind over midin keresztül a netlabelre, ezen keresztül a tomi blogjára, azon belül erre a yagyára, amit egyrészt lenyúltam, másrészt nagyon durva hogy eddig ez a kedvencem a fickótól, mert mind a három lemezét baromira szerettem, egy ideig a dorfman mesterrel felváltva versenyeztünk azon hogy ki hallgatja többet; annak az aljasnak meg is van a hó ritmusa eredetibe', cserébe én meg láttam a yagyát élőbe', holtverseny.
tehát egy szónak is egy másik blog a vége, akinek tetszik hogy naponta új hangzat kerül a fülébe, az nézze meg ezt a blogot, sokkal jobban, ügyesebben, szebben és régebb óta csinálja mint én. tehát minden napra egy zene!
bár ott is ott van, de most itt is itt lesz, nézd csak, az emlegetett yagya szám:
tehát egy szónak is egy másik blog a vége, akinek tetszik hogy naponta új hangzat kerül a fülébe, az nézze meg ezt a blogot, sokkal jobban, ügyesebben, szebben és régebb óta csinálja mint én. tehát minden napra egy zene!
bár ott is ott van, de most itt is itt lesz, nézd csak, az emlegetett yagya szám:
olyan mint leolvadni a háztetőkről, bele a sáros, undorító nagyvárosi betonba, aztán felszáradni, és elrepülni a napba, majd onnan cseppenként szétesve lassan szállingózni lefele.
a netlabel pedig egészen pontosan a sutemos. a válogatás címe, amin megtalálod, letöltöd és állandóan hallgatod, pedig egész pontosan izlandiul hogy 'hideg nyárról álmodom', elég sokat mondó.
na és hogy ha azt hiszed mélyebbre nem süllyedhetek, mint hogy karácsony napján lopkodok, hát ezt figyeld.
abban a körben, amiben én mozgok, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, amivel viszont valószínűleg nem csinálnék nagy tömeget a férfitársaim között, azaz hogy kimondottan idegesít a harcsa veronika. sőt, ha esetlegesen kénytelenek lennénk egy éjszakát közös, szoros közelségbe tölteni, akkor is valószínűleg arról beszélgetnénk, hogy most ő tényleg ennyire idegesítő, vagy ez csak a sztársággal járó malőr, esetleg tényleg csak arról van szó, hogy valamiért azt hiszem, hogy az erik sumo addig volt jó, amíg ő nem jelent meg, és ezt nem tudom megbocsájtani, de itt ez az éjszaka, és ezalatt be fogom látni, hogy ő mégiscsak egy aranyos, kedves, ártatlan, és állítólag szexuálisan is túlfűtött jelenség; tehát max ilyen dolgok történnének köztünk, de nagyobb eséllyel verekednénk, valahol azt olvastam, hogy ő egyébként kitűnő harcos, nos, én egyébként kitűnő jazz énekesnő vagyok. szóval fogalmazzak már egyszerűbben, én nem csípem a harcsát, az eszter meg azt írta, amikor az előbb emlegettem neki hogy lehet hogy erről írok, hogy
'nehogy az legyen a vége, hogy binjip a mai zene, vagy máris elkezdek gondolkozni, hogy ha az lesz, akkor a sírást vagy a nevetést válasszam, vagy ne olvassalak többet'
ilyen sznob körökben mozgok én, bizonyám. nos akkor kedves olvasók, lehet kiválasztani a helyes reakciót, mert az alábbiakban a bin jip következik. az van, hogy tényleg egész jó ez a lemez. sokan istenítették, de én annyira negatívan álltam hozzá a vera miatt, meg egyébként is, még egy ilyen intelektüel bölcsészeknek való modern urbán faszazene, ami ráadásul se nem norvégiából, se izlandról nem jön, szóval hogy nekem az ilyet ne, aztán járt a lejátszómban egy eredeti példány - meglehetősen érdekes módon került oda, de erről most pszt! - amit elraktároztam, hogy majd meghallgatok, ma pedig, már emlegetett módon hangzatilag birkózva ezzel az egyébként elég cudar, kegyetlen és a kirakókat jó csúnyán újra kirakó évvel, előkerült, és azon kaptam magam, hogy nem rossz, igaz semmi eget verő, aztán az egyik számot már - már majdnem megszerettem - kétszer is lejátszottam ám!- majd gyorsan kivettem, mielőtt itt szégyenbe kerültem volna, viszont akkor elhatároztam hogy ma ide fogom hozni, igaz, akkor még se azt nem tudtam, hogy előtte lopni fogok, se azt, hogy az, ahogy le fogom mindezt írni, az lesz, ha életem nem is, de a mostani idők egyik legbrutálisabb mondata, amit már nincs is kedvem befejezni, annyira kezd vad lenni, például, ha eddig valamilyen tévedés folytán tudtad volna követni, akkor most tedd ide az ujjadat, ide, (az X-re!) és próbáld meg megtalálni az elejét, segítek, stílszerűen a sokan szóval kezdődik, ugye de durva, na, már megérte az egész, ha összefogdostad miatta a monitorodat.
nekem a nyolc napos tetszik, olyan mintha a björk earth intuderse lenne faszán, modernül, urbánul, és intelektüelül (!) átvarrva, de már most viszket a tenyerem, annyira jól lehet rá majd biciklizni. azt még mentegetőzésképpen, hogy a harcsa veronika hangja még most is idegesít, az andrew j & kaltencker dolgait meg eddig is bírtam, tehát én mosom a kezeim.
az én karácsonyi ajándékom pedig hogy látod egy büdös szót nem írtam magamról, és még ez se igaz, hiszen itt a kétes viszonyom a verával, meg ilyenek, de nem mentem mélyre, nem maradtam a felszínen, hanem nagy ívbe kerültem mindent, amit viszont holnap valószínűleg nem fogok, így van még időd azon gondolkozni, hogy sírj-e majd, vagy nevess, vagy ne olvass többet, ugye.
a netlabel pedig egészen pontosan a sutemos. a válogatás címe, amin megtalálod, letöltöd és állandóan hallgatod, pedig egész pontosan izlandiul hogy 'hideg nyárról álmodom', elég sokat mondó.
na és hogy ha azt hiszed mélyebbre nem süllyedhetek, mint hogy karácsony napján lopkodok, hát ezt figyeld.
'nehogy az legyen a vége, hogy binjip a mai zene, vagy máris elkezdek gondolkozni, hogy ha az lesz, akkor a sírást vagy a nevetést válasszam, vagy ne olvassalak többet'
ilyen sznob körökben mozgok én, bizonyám. nos akkor kedves olvasók, lehet kiválasztani a helyes reakciót, mert az alábbiakban a bin jip következik. az van, hogy tényleg egész jó ez a lemez. sokan istenítették, de én annyira negatívan álltam hozzá a vera miatt, meg egyébként is, még egy ilyen intelektüel bölcsészeknek való modern urbán faszazene, ami ráadásul se nem norvégiából, se izlandról nem jön, szóval hogy nekem az ilyet ne, aztán járt a lejátszómban egy eredeti példány - meglehetősen érdekes módon került oda, de erről most pszt! - amit elraktároztam, hogy majd meghallgatok, ma pedig, már emlegetett módon hangzatilag birkózva ezzel az egyébként elég cudar, kegyetlen és a kirakókat jó csúnyán újra kirakó évvel, előkerült, és azon kaptam magam, hogy nem rossz, igaz semmi eget verő, aztán az egyik számot már - már majdnem megszerettem - kétszer is lejátszottam ám!- majd gyorsan kivettem, mielőtt itt szégyenbe kerültem volna, viszont akkor elhatároztam hogy ma ide fogom hozni, igaz, akkor még se azt nem tudtam, hogy előtte lopni fogok, se azt, hogy az, ahogy le fogom mindezt írni, az lesz, ha életem nem is, de a mostani idők egyik legbrutálisabb mondata, amit már nincs is kedvem befejezni, annyira kezd vad lenni, például, ha eddig valamilyen tévedés folytán tudtad volna követni, akkor most tedd ide az ujjadat, ide, (az X-re!) és próbáld meg megtalálni az elejét, segítek, stílszerűen a sokan szóval kezdődik, ugye de durva, na, már megérte az egész, ha összefogdostad miatta a monitorodat.
nekem a nyolc napos tetszik, olyan mintha a björk earth intuderse lenne faszán, modernül, urbánul, és intelektüelül (!) átvarrva, de már most viszket a tenyerem, annyira jól lehet rá majd biciklizni. azt még mentegetőzésképpen, hogy a harcsa veronika hangja még most is idegesít, az andrew j & kaltencker dolgait meg eddig is bírtam, tehát én mosom a kezeim.
az én karácsonyi ajándékom pedig hogy látod egy büdös szót nem írtam magamról, és még ez se igaz, hiszen itt a kétes viszonyom a verával, meg ilyenek, de nem mentem mélyre, nem maradtam a felszínen, hanem nagy ívbe kerültem mindent, amit viszont holnap valószínűleg nem fogok, így van még időd azon gondolkozni, hogy sírj-e majd, vagy nevess, vagy ne olvass többet, ugye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése