tom waits - jesus blood never failed me yet / gza vs tom waits

az megvan, amikor behozzák robertót, vagy bobot, mindegy, mert az ugyanaz, és tom meg john ülnek és nézik; szegény ott vesződik egy darabig, majd a zsebéből kiveszi a kis füzetét, amibe az angol kifejezéseket gyűjti, kikeresi a megfelelő részt, ami így hangzik:
'ha a tekintetek ölni tudnának, én már halott lennék'

hogy jön ez ide? az hagyján, az milyen lenne ha karácsony ünnepe alkalmából ilyen zenét hoznék:

nem kezdem újra, hogy ha lány lennék, milyen pasikba zúgnék bele. bárcsak szép, díszes szavak lógnának rajtam, mint a díszek a karácsonyfán. bárcsak tudnám, hány perc az ünnep.

ettől gyakorlatilag függetlenül nem bírom ki hogy ne tom waitsot hozzak ide, mégis; az ünnephez mi illene jobban, mint a gavin byrarsal közös jesus blood never failed me yet?

a karácsonyfa alatt ajándék volt, gondosan becsomagolva, kibontottam, csönd volt benne, gyantaszagú, túlfűtött, bejgli ízű csönd, most itt van, hallgatom. te viszont hallgasd tomot. ugyanez a jézus vére van egy kicsit csillogósabb, mondhatni könnyebben emészthetően így:

magának a dalnak meglehetősen hosszú és némileg izgalmas története van, és az is kiderül, miért érdemes az embernek kávéznia, egy csomót olvashatsz róla például itt.

az albumot pedig leszedheted itt

és ha ez nem lenne elég, és már beleszerettél tomba, esetleg nem szerettél bele tomba, de mégsem elég, esetleg épp elég, és tom se az eseted, szóval akárhogy is, itt egy igazi csemege, mondhatnám hogy kizárólag perverz műkedvelőknek, de van rajta egy olyan mashup, amin boards of canadára énekel rá a tom waits, szóval ezért aztán mindenkinek ajánlom ezt a furcsa cuccot, amit egy optimist nevű fickó követett el, és elég érdekes, szobazene módra tisztelgés egyszerre tom waits, egyszerre a többi kedvenc szobazenésze előtt, és ezt pedig

letöltheted innen.

egy év lesz, mire lejön, mert a deposit kurva lassú, de zseniális ahogy a wutang alapokra szövegel ez a kalapos állat, ezzel persze csak azt akarom mondani hogy boldog ünnepeket.