ihajcsuhaj de régen nem írtam...pedig lenne mit. talán épp ezért. egy két új ember, új érzés, fodrozódó állóvíz, ahogy illik, pedig január van. egy novella forog már bennem és még mindig nem írtam ki. előre lassan előre. úgy vagyok ezzel a hüle naplóval mint a takarítással, ahogy gyűlik, annál nehezebb elkezdeni, vagy mi.
pedig valahol el kéne. vágyok megint folyamatosan mindig elgem van belőle. főleg akkor döbbenetes ez a vágy amikor ott van elötted annyira nem tudok mit kezdeni vele. inkább ijesztő. ott van a rozi, majd beledöglök néha annyira jó, néha meg nagyon messze kell gondolni hogy megint annyira jó legyen, de ez is jó. pedig most voltak megint rossz napok, bár fura, hogy akkor alig akartak elmúlni, most meg olyan távoli, hülye, nemisfontos szintre sülyedtek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése