ukrajna felé vannak a kedvenc határátkelőim. mész a kopott betonúton valami kopott tájon egy kopott táj felé, és egyszercsak ott egy sorompó, bódéval, meg egy bajszos figurával. ha átverekeded magad rajta, már minden más; hoppá, ukrajnában vagy. közbe minden ugyanaz, kopott betonúton, kopott tájon valami kopott táj felé. de mégis, máshogy érzed magad. eljutottál valahova! itt már más minden! legszívesebben megünnepelnéd. ha háromszázhatvanöt napon keresztül mennél az ukrán határ felé, mire odaérnél, tuti pezsgőt bontanál te is. pedig a változás még legalább ötven kilométer, és ha odaérsz se biztos, hogy megéri.
tehát azt akarom mondani hogy boldog új évet. a változást olyanformán szeretném itt összepötyögve megfogadni, hogy rövid bejegyzéseket (is?) fogok írni. mert az divat. az emberek nem szeretnek hosszú izéket olvasni. egyáltalán az emberek egyre kevesebb dolgot szeretnek hosszan csinálni. én viszont még mindig nem az emberek miatt írom, mondom ezt nektek, embereknek. de a terjengős belefekvésben, ahogy én legtöbbször belemenekülök az írásba, hiányzik a rend, nahát, a stílus is, nahát, meg a fegyelem. nekem mind a három nem kell, kis szar szarka, hiába nagy a farka, de legalább az egyiket ebben az évtizedben már illene megszerezni. mindenesetre megpróbálni.
ha határőr lennék, tuti mindig más országba pisilnék.
erre a kis szar hülyeségekre persze ott a twitter, de az is egy baromság. meg a piszkozatok. így, itt tízben, már minden más: itt vannak azok a piszok Zatok!
tehát azt akarom mondani hogy boldog új évet. a változást olyanformán szeretném itt összepötyögve megfogadni, hogy rövid bejegyzéseket (is?) fogok írni. mert az divat. az emberek nem szeretnek hosszú izéket olvasni. egyáltalán az emberek egyre kevesebb dolgot szeretnek hosszan csinálni. én viszont még mindig nem az emberek miatt írom, mondom ezt nektek, embereknek. de a terjengős belefekvésben, ahogy én legtöbbször belemenekülök az írásba, hiányzik a rend, nahát, a stílus is, nahát, meg a fegyelem. nekem mind a három nem kell, kis szar szarka, hiába nagy a farka, de legalább az egyiket ebben az évtizedben már illene megszerezni. mindenesetre megpróbálni.
ha határőr lennék, tuti mindig más országba pisilnék.
erre a kis szar hülyeségekre persze ott a twitter, de az is egy baromság. meg a piszkozatok. így, itt tízben, már minden más: itt vannak azok a piszok Zatok!
1 megjegyzés:
végülis gondolj arra hogy nem hiába szerették már az ókriak is az epigrammákat.
Igaz hogy a nem próza, de lehet hogy a twitter a prózai epigramma előfutára. A twitteren meg a feszbukon fognak kiteljesedni a modern januszpannóniuszok. Vagy mittudom én. :D Boldog tizhuszat neked is.
Megjegyzés küldése