mit ugrálsz itt, te kerge kecske?

lin-csi apát kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak az apáthoz a szerzetesek.
- mondd, apát! mi gyógyítja a lélek nyugtalanságát?
- elmondom nektek, szerzetesek, miképpen gyógyította bóddhidharma pátriárka, s vegyétek úgy, mint lin-csi tanácsát! - szólt az apát, s máris kezdte a példázatát.
- tudjátok hívek, hogy bóddhidharma pátriárka, fenn a szung-hegyen, egyszer kerek kilenc évet meditált. egy fa előtt ült, szerette a magányt. ám egy nap izgága kis ember jelent meg nála, a meditáló bóddhidharma mögött le s föl járkált.
- mit ugrálsz itt, te kerge kecske? - förmedt rá a szent, mire a fickó végre megállt.
- olyan nyugtalan a lelkem. kérlek, mester, csillapítsd le, segíts rajtam! - szólt, aztán megint csak le s föl járt. bóddhidharma nem válaszolt a kérdésre mindjárt, várt.
- látod alig bírok magammal. kérlek, mester, segíts! csillapítsd lelkem nyugtalanságát! - ismételte meg a kérését a kis ember, s csak masírozott tovább. bóddhidharma egyre idegesebb lett tőle, végre rákiáltott.
- hát hozd ide a lelked te szerencsétlen! hozd ide, és lecsillapítom mindjárt! - szólt, mire a kis ember hirtelen megállt. csak állt magába roskadva, tanácstalanul, némán. hosszú percek teltek el, órák is talán, amikor megszólalt újra.
mester! keresem a lelkem mindenütt, de sehol nem találom - panaszkodott, szégyellte magát. - most mi legyen?
- hát mi lenne?! minek kellene még történnie azután, hogy a lelked végre megnyugodott? - kérdezte tőle bóddhidharma, mire a kis ember rádöbbent, hogy valóban lecsillapodott a lelke. - na eredj most már! és ne boncoltasd föl magad, ha nem tudod mi fáj! - bocsátotta el a szent, s folytatta meditációját.
- hívek! a lélek gyógyításáról ajánlom figyelmetekbe bóddhidharma pátriárkát - fejezte be példázatát lin-csi apát, kolostorában, a huo-to folyó partján.

(su-la-ce: reggeli beszélgetések lin-csi apát kolostorában - XIII. sári lászló fordítása)