2005. június 11., szombat

rajzfilmben az osztálytársam

belleville randevú

nagyon jó, olyan mint egy olyan álom, amivel nem tudsz mit kezdeni, de mégis benned marad, és nem tudod elfelejteni, milyen zenéje van már bakker, meg az a durva, hogy volt egy osztálytársam, ekte ugyan úgy nézett ki, mint a biciklis gyerek, de durván, ugyan az az álmatag tekintet, iszony izom lábak, és semmi derék, az se szólt, még ha kérdezték se, meg az öreglányok mekkora arcok már, szeretnék én is ilyen öregember lenni, és gránáttal halászni, salala, jó kis film az, viszont előtte az a hülye somlói galuska, az gáz, vagy én nem fogtam a fílinget, jó volt végre kamarást szerencsétlen szerepben látni, de szerencsétlenül volt szerencsétlen, és az nem jó, meg olyan mesterkélt hülyeségnek tűnt az egész, nemtudom mitől olyan nagy cucc az, tényleg azon gondolkoztam, hogy mihez adják a díjakat, milyen alapon, vagy ilyesmi, mert néha nagyon fura díjas cuccok jönnek ki, bár a bellevillenek a zenéjét spec aláírom, nna, szóval jó móka volt.

Nincsenek megjegyzések: