azt hiszem anno, marco póló emlékcuccaiban lehet róla olvasni, hogy a jó öreg marco teljesen kész van a kínaiak azon tulajdonságuktól, hogy képesek művészetet csinálni a brutalitásból. ott elmélkedik szépen, hogy a keresztény világ milyen jó, és hogy ez a fajta felfogás mennyire az ördögé. a sin city zseniális, ha a képi hatásokat nézzük. és közben nagy szemétség is. az ember ugyanis olyan fokú brutalitásban tocsog a moziban, amivel nem tud már mit kezdeni, pont a naturalista, és ennek ellenére művészi, kifinomult ábrázolás miatt, kénytelen úgy kezelni, mintha ez valóban valami teljesen oda illő dolog lenne. így aztán, amikor végignézi, - igaz hogy csak utalásfélképpen - azt, ahogy egy megcsonkított embert élve megesz egy farkas, ráadásul utána még több jeleneten keresztül is szembesül az áldozat meglehetősen nyugodt fejével, akkor azon már fel se háborodik, sőt a tudatalattija is megnyugszik az első sok hatására, és úgy jön ki a moziból, hogy ez tulajdonképpen rendben lévő dolog, és egyébként is, ez csak egy film, de milyen kibaszott jó képek voltak benne, hát ez nagyon 'cool'. itt jegyezném meg, hogy akkor éljen a média, mert ilyen hatással meg tudjuk etetni az emberekkel bármit, szénné lőtt hullák, értelmetlen áldozatok, agyonszúrt kurvák, vávává, zabáljuk emberek, ez nem a való világ, ilyen nincs, ez a sin city, hihi, megvettük a jegyet, sirály. én is filmet akarok csinálni az éhező indiaiakról, éljen a showbusines, végülis mindent lehet. ennek az írásomnak se füle se egyéb testrésze, hiába, engem is megcsonkítottak, az a durva, amitől tényleg megijedtem, hogy mindezek ellenére én is, ugyan úgy, mint az összes többi kedvezményeskuponosolcsóértvan megúgyiskúlaszomszédisláttaezértmegnézeménis emberke mellettem, szóval én is élveztem a sin cityit, megzabáltam szó nélkül a film végén lévő meglehetősen sablonos csattanót és alig mélyenszántó tanulságot, mi több, ha valaki mert volna belém kötni a filmről kifele jövet, forgóból lerúgtam volna, ilyenkor adok hálát istennek hogy anno nem kaptam szamurájkardot születésnapomra, hanem inkább egy hegedűt, így legfeljebb egy kicsit erősebben nyomom rá a vonót a húrra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése