irodalmi hűbazdmeg

mese a jogokról

költészet segíts te küzdenünk a titkosabbakért, a mindnyájunknak csak külön külön kiküzdhetőkért, a számtalan megnevezhetetlenért és gazdátlanért, például a szeretés jogáért, amelyet a legádázabb hatalomtól, azoktól kell keservesen kicsikarnunk, akiket szeretünk.

(somlyó györgy: mesék könyve)

- verset kell írjál marci.
- de nem tudok.
- dehogynem, menni fog, gyerünk!
- de nem megy értsd már meg!
- na figyelj ott egy fa. látod?
- igen, az ott egy fa.
- na ezaz. írd le szépen: ott egy fa.
- ott van egy fa. és akkor?
- hát ez már majdnem egy vers. gyerünk marci, muszáj!
- jó. ott egy fa. de...de basszus mit mondjak még?
- valamit nem tudom. na.
- ott egy fa...de én itt vagyok.
- ezaz ezaz na látod.
- dehát ez nem vers.
- dehogynem. ez a modern irodalom. f*sza. de figyelj ez nem elég.
- én mondtam.
- nyugi. legyenek benne ilyen alapvető szavak.
- mik az alapvető szavak?
- hát mint a hold, csillagok, angyalok, zuhanás, ég, meg ilyenek.
- megvan!
- na?
- 'ott egy fa
de én itt vagyok
innen látszik ahogy ágaival az ég felé
onnan látszik ahogy zuhanok a föld felé
ő a fa
én még én sem vagyok
itt nincsenek angyalok.
ezt látja a hold és ezt látják a csillagok.'
- na. micsoda forma. micsoda rejtett mondanivaló.
- lóf*szt.
- persze. de az nem baj. most már mássz le szépen és menjél aludni.