2006. január 8., vasárnap

majd egyszer

ugyanazt csinálja a rozi ezzel a wsen író barommal mint amit velem. komoly témák, órákon át fogalmaz, basszus, most látom magam elött milyen lehetett amikor nekem írta azokat a kurva leveleket amiket úgy szerettem. közben meg persze gondolom vagy az andrissal, vagy a péterrel...eh leszarom. ebbe a think twice-ba kezdek belehalni.

bakker írt a tyler hogy csinálni kéne még olyat mint a minden érted van-volt, és abba is majd bele halok, hogy reggel még arról álmodtam, hogy papírtokos borítót csináltam a minden érted vannak a rozinak. az erre meg. faszom.

akartam írni olyanokról is hogy twist olviérnek néztek, és ez jó, meg buzinak ez nem jó.

jaj anyu istenem nincs anyám, jaj rozi, de rozim sincs, vigyetek el innen.
légy férfi bazdmeg. jó. akkorakurvaanyjátmindenkinek.

majd alszunk, majd baszunk, majd eszünk, majd szopunk, majd haragszunk, majd veszekszünk, majd csak fekszünk, majd ölünk, majd aztán megint szeretünk, majd levelezünk, majd beszélgetünk, majd szeretkezünk, majd hűtlenkedünk, majd eltávolodunk, majd megint dolgozunk, aztán meg megint alszunk, baszunk, eszünk, szopunk, stb.

mi a faszért akadok ki azon annyira hogy mást se csinál mellettem a szerelmem mint hogy szarik rám és levelezik?
végülis én is ezt csinálom. lófaszt. nem ezt csinálom. szarok rá. mégiscsak azt csinálom.

kiesik a szemem. az nem jó. szétmegy a fejem. azsejó. na jó ez így nem jó, mi a faszért írok ilyeneket, nézzük inkább ami jó, most így per pillanat.
- hogy az andris ronda
- hogy fél öt van
- hogy itt a groove armada best of előttem (elem nincs de most csak jót!)
- hogy ez a csaba elhozza a harcosok klubját
- hogy azért itt a rozi (bár annak a...ír és nevet a kurva életbe nevet áá de jót hahó!)
- hogy majd azért aludni is fogok nagyot
- hogy van itt víz
- hogy itt ez a kurva dusted lemez
- hogy most például nekem nincs is hívásom bezzeg a rozinak van
- hogy az a barom w-s is ronda (jaj hagyjuk már ezt)
- hogy itt ez a nő és szeretek vele dolgozni
- hogy nekem van egyedül manuartos pólóm az éjszakások közül, mi több kábé csak én tudom (ez mekkora fasság) hogy mi a manuart, rgo az én (én!én!én!) ítéletem szerint én (én!) vagyok itt a legjobb arc.
- hogy minden válaszom az hogy 197.
- és hogy majd egyszer úgyis szarok mindenre.

think twice

a think twice szól a groove armadától, mindjárt ebbe is belehalok. és persze, ahogy leült, megszólaltak azok a kurva hegedűk.
két óra alatt sikerült lefordítsam, jejejeje.
persze ez amolyan énszerintemi cucc. na mindegy.
csukd be a szemed
és hagyd el amiben épp sülyedsz
számolj inkább háromig
úgyis tudom mire gondolsz
de csukd be a szemed
és gondolj inkább rám
van valamim ami
hosszabb mint az
élet kedveskedő görcsei
nagyobb mint te és
több mint én
tudod van pár hétfő reggeli dalom
és istenem egy otthonom
amit oda adhatok neked
minden reggel
itt van mindez neked
csak jól használd őket
mert mást nem tudtam
szerezni neked
hűség, karamell, pezsgő, elvonási tünet
mond meg neki, még ha nem is leszel gazdagabb tőle
úgyis ilyen a hülye természeted
színesfilmben látod majd a fontos részeket
és úgyis túl sokat töröd majd rajta a kis fejed
miért hogy nem tudunk eleget a filmek végéről?
miért hogy nem látunk semmit a heppi endekből?
miért hogy azt ahányszor jók voltak hozzánk
és épp szerettek
azt nem tudjuk majd soha
ilyen szép csomagban az is ami majd kiüt
mondjuk egy vacsora után
és jön a gyanú hogy ez már több lesz mint
amit elviselsz
és ha ez nem is elég neked,
valahogy meg kell magyarázzad
hogy istenem a kurva életbe már megint sírok miatta
és neki száraz a szeme
legszívesebben bele döfnék a közepébe
aztán abba halnék bele.

írtam ebből egy verset.

1
csukd be a szemed
és hagyd amiben épp sülyedsz
számolj inkább háromig
hagyd el amit gondolsz
és csukd be a szemed
gondolj inkább rám
mert van valami ami
nagyobb mint te és több mint én
erről szól pár hétfő reggeli dalom
és tudod miattad van
otthonom
bár mást nem tudtam még
szerezni neked
de ez minden reggel a tiéd
amikor kinyitod a szemed
2
csukd be a szemed
ez itt már a hűség míg
eszed a cukrot és iszod a pezsgőt
kezdődik az elvonási tünet
mond meg neki mond meg neki
nem leszel gazdagabb tőle
ilyen a hülye természeted
színesfilmként jönnek majd visza a részletek
és sokat fogod törni rajta a kis fejed
hogy miért nem tudsz eleget a filmek végéről?
miért nem látsz semmit a happy endekből?
miért hogy nem tölti meg az emlékeidet
mikor jó volt hozzád és szeretett?
csak az
hogy ilyen szép csomagban jött az is ami kiütött
és ha nem is igaz a gyanú hogy ez már több
mint amit elviselhetnél
megint csak amit megérdemeltél
de mégis ugye valaki mondja meg
miért az istenit hogy a kurva életbe
már megint miatta sírsz míg neki száraz a szeme
legszívesebben bele döfnél a közepébe
aztán abba halnál bele.


nem tudom hogy jó lett e.
mindegy talán.
fáj.
írni akartam ma is, tegnap is, nem írtam tegnap se, ma se, csak ilyeneket. és titokban kiröhögtem mindig a szandrát amikor írónak készül, és nem ír csak ilyen hülye szarokat. ő legalább annyival tud többet hogy szarrá keresi magát egy istenverte doboz túloldalán.

itt jön

annyira elszúrtam a gyomor részlegemet hogy most már kétszer is köszönök előre egy kínainak, meg mindent elolvasok amit megeszek. most például egy egy napja lejárt meggyes cuccot teszek magamévá.

rozi bunkó. és hülye. azért mert olyan hete van. kurvajó. még két nap. nem is az a baj hogy bunkó, vagy hogy hülye, hanem hogy nekem is jót tenne már ha egy kicsit bunkózhatnék vagy hülye lehetnék, de persze nem viseli el. kicsit kezdek megtelni. viszont ilyenkor tudom csak igazán hogy mennyire kurva jól illünk egyébként egymáshoz, és ez jó nagyon jó. csak egyenlőre még nem teszi meg azt a szívességet, hogy ne legyen bunkó akkor amikor nem muszáj annak lennie. meg hogy ha én hülyeséget csinálok, és megalázkodok, belátom, és beismerem, akkor ezt elfogadja normális ember módjára. azzal hogy nem reagál rá semmit, vagy azt éri el, hogy én is besértődök, hiszen hadvezérek is tudják, nincs is annál szarabb mint amikor a fehér zászló alatt lőnek agyon, vagy hogy még jobban megalázkodom, ettől olyan sebzett kiskutya hangom meg hangulatom lesz, és attól a faszom ki van, gondolom neki is, és olyankor persze minnél inkább kérem hogy ne bántson, annál jobban bánt, vagy ami ennél is szarabb, kétségbeesek, megijedek, és olyankor meg idegbeteg, erőszakos állat leszek, amiért meg naná hogy nem szeret, és leszarja a fejemet.

most meg kellene halni.

amúgyis tipikus matávos panasz, sok hülye kurva ügyfél, nem hagy netezni és naplózni. az évából is most tele az akármi, már nem vagyok olyan fontos neki, amióta megtudta hogy ki az a bhuu. annyira nevetségesek az emberek. még akik fodor ákost olvasnak azok is. még én is. sőt.

jean michel jarre-t hallgatok. miatta annó összevesztem egy szobatársammal a tűzoltó utcai klinikán, mert azt mondta hogy szerinte vangelis jobb, ekkor még csak tíz éves voltam, és kisebbfajta istenként kezeltem a koponyás album elkövetőjét, akkor még nem is hittem volna hogy megélem, hogy atb szintre lealacsonyodott hülye fantáziálatlan puffogó szarokat fog csinálni, meg hogy folyamatosan ismétli önmagát, és rosszabbnál rosszabb válogatásokkal buherálja a rajongóit, ezért is jó messzire kerültem mostanában, de most a kezem közé került az aero című nagyképűen 'projektnek' titulált hülyesége, amiben legalább azt a szívességet elkövette, hogy saját maga újrajátszotta a kábé ötmilliószor kiadott, előadott, feladott, leadott számait, milyen megdöbbentő hogy hallhatjuk az oxigén négyet, az equinox 4et, meg a mágneses mezőket, ennél már csak az nagyobb szégyen hogy a lemez egyik legfigyelemre méltóbb száma a safri duóval nyomott élő randevúk, na de én nem erről akartam beszélni hanem arról hogy van mellette egy dvd is. na.
még egy ekkora szart.
egy nő szemét nézzük potom egy órán keresztül. ez persze rohadt művészi. meg minden. de kibaszott unalmas.

megvettem az enigmát is. a klippek jók. az mcmxcad dvd-s cucca gicses baromság, de legalább van. vannak benne meztelen nők, ez fontos, ki tudja még jók lesznek valamire. a dusted remixeket meg főleg a téli cédére kéne, lehet hogy csinálok is egy olyan változatot vagy mittudomén. mi a faszért gondolkozok ilyen fasságokon.

rozi azzal a hülye áronnal beszélget, ráadásul most már tudom is kicsoda, nem is az akire gondoltam, annál sokkal nagyobb kretén. dupla w-vel írja a bejelentkező szövegét, a faszom kettéáll. egy teljes hét éjszaka, biztos még azután is, amilyen hülye vagyok, ég a pofám hogy csak költöm a pénzt meg ingyenélek, tök jó lesz, már előre látom, ember gyűlölet, meg irigykedés, hogy velem is legalább fele annyit foglalkozzon mint azzal a kurva gyerekkel bassza meg. raádásul ismeri a dobó katát az a gyerek, hogy dögöljön meg. a dobó kata is dögöljön meg, hogy öt éve képes boldog kapcsolatban élni, csak nekem nem sikerül, de jó ilyeneket nyafogni. fogadjunk hogy az a kurva kata már nem is emlékszik rám, pedig kurvára nem ezt igérte, bár szarok rá.

szkúterről vitatkozok, meg az elektronikus zenéről, reichet meg philip glasst emlegetem egy szkúteres topicban, idáig jutottam, ráadásul mellettem megint az a rosszindulatú fejű, piros hajú elbaszott kakadura emlékeztető lány, meg a kidobott alvóbohócra hajazó andris, vigyorog a feje, meg tudnám ölni.

nem bízok a roziban. hülyeség, persze bízok benne, de...azon kezdek kattogni, hogy semmivel nem vagyok több mint bármelyik eddigi felállófaszú az életében, ami egyfelől evidens, mert nem is vagyok jobb náluk, másfelől viszont úristen, engem is ugyanott fognak lelőni, mint a többit, és azt hogy a kurva életbe mondjam el ennek a rozinak, hogy titokban írigylem, és felnézek a kémikusra például, meg még a péterkére is, hogy ennyire viszonylag jól tűrték amit csinált velük/csináltak a rozival, én még egy orosz évába is majdnem belepusztultam, atyaég, akkor mi a fasz lesz a rozival, gyenge kis segdugasz vagyok, stb stb stb, itt jön, abbahagyom.

2006. január 6., péntek

ébredésed

majd egyszer jól leszek meg nem leszek ilyen keseredett, cinikus, meg ilyenek, és persze boldog is leszek, és akkor ilyen verseket fogok írni én is a rozinak, ilyen nyálas szarokat mint ez asszongya a közkincsen találtam:

ébredésed
...
ez itt a hátad. hullámvonalas,
dimb-dombos, tájad, amit a hajnal
láttat velem …
ez meg egy tenyér. s nem ujj-zárak
védte nasca-vonalak – s nem zárt
rólam-térkép, de múltam,
s jelenem kulcsa - pecsét,
amit épp hátadra bélyegzek fel én…
alszol. s e hűs tenyér máris savként
marja bőrödbe a létezés jelét…
meztelen hátadon sápadt neonfény bágyad,
az álom lustán moccan benned – sóhajod,
mint könnyű lepke száll faltól falig
(visszhangot tapsol a két kicsi szárny),
arcom nyakadba fúrom, úgy köszöntelek -
meztelenséged meztelenséggel fedem…
két pőre-fehér látomás vagyunk mi már:
egymáshoz tapadók csendesek, lusták,
kik páros-szívük dobogását hallják csupán,
meg ahogy e két szív felveszi egymás ritmusát

2006. január 5., csütörtök

álmodj jól

a sweetback albuma szól, trip'n'jazz a címe, de szerintem ennyire szar címe nem lehet egy ilyen lemeznek, annál is inkább mert nem nagyon jelent meg kishazánkban, ez is egy okos kalózkiadás, és a kalózok nem értenek a címekhez. egyébként sade, sade nélkül; elment a nő, a férfiak maradtak. jazz, búgás, dorombolás, némi erotika, és szaxofon; azért sade finomabb volt, de ez meg most jobban símogat. a hope she'll be happierrel meg egyszer tele fogok másolni egy kazettát, és oda fogom adni valakinek.
de jó lesz.

azon buherélok mostanában, hogy a régi alvós kazettáimból valami értelmeset össze szerkeszek cdn a rozinak, de sokkal több a baj vele mint a kazettával. viszasírom azt az időt amikor megnyomtam a rec gombot, aztán már lehetett is hülyéskedni discmanal, toronyal, bakelittel, minidiscel, mikrofonnal, meg a szekrényajtóval. azért eddig is van tracklist, eléggé hajaz a red jerry féle euphoriára, de azért szerintem (természetesen) már most sokkal jobb annál, eddig így néz ki hogy:

(kököjszi & bobojsza - mesejáték részlet 1)
jfc. maximum reflextion (on the mountain high)
cass & slide. opera (healing)
pete lazonby. sacred cycles (healing)
space manoeuvres. stage one (blain sandhag)
autechre. basscadet (beaumont hannat two)
miro. by your side (rolled)
(kököjszi & bobojsza - mesejáték részlet 2)
way out west. ub devioid (comuter cabine hell soundtrack)
four elements. water (u.s.o.l. dub)
bliss. song for olabi (afterlife)
skyscraper. jabberwock (comedown)
b.b.e. seven days & one week (sindaar)
xsatsia. sweetnes (katcha)
faithless. drifting away (marcus' come back cut)
rados. my soul is @ the end of the universe (radical change)
william orbit. barber's adagio for strings (excerpt from original)
(kököjszi & bobojsza - mesejáték részlet 3)

eddig kurva jó, mixelési parák vannak, főleg a jabberwock/seven days nem szól jól egymás után, pedig mind a kettőben dörög az ég, de azt is sajnálom hogy a rozi sosem volt partyarc, így nem fogja tudni értékelni amikor például megszólal a b.b.e. kurva lassan. na mindegy. meg a cafe del mar michael woods remixét se akarom kihagyni de szerintem lesz még egy cd, az olyan lájtosabb, nyugodtabb, nem ennyire mély, tengerpartosabb, azon rajta kell legyen a lustral, meg a kétezer görög.

farkast ordító

a babszit nem, az ács danit megtaláltam a közkincsen. ma délben (egyáltalán ma volt? olyan viharban állok az idővel) néztünk valami dínós filmet, amiben a dinók úgy mozogtak mint michael jackson, csak nekik nem állt jól, és abban a fő gonosz gróf vagy miafaszom úgy nézett ki mint itt a közkincsen az egyik főmufti. ezen az előbb vagy három másodpercet nevettem, ami jó arány, mert valamiért kurvaszar kedvem van. voltam fehérváron, volt manu, az oshot nem adta vissza, remélem cserébe legalább megvilágosodik az anyja. találkoztam nappal, meg ugye azzal az évával, egyik se mozgatott meg, pedig mindkettő megtehette volna.

aztán az évának elkezdtem mesélni ezt a norvég sztorit, és rájöttem hogy megírhatnám, úgyse írtam már semmi értelmeset nagyon régóta. most belekezdtem, és kurvára nem megy. a faszomkivan, két éve ilyenkor leültem és nem bírtam felállni ha írtam, most meg elkalandozok, csetelek, lógok, panaszkodok, meg hallgatom a mellettem ülő kis kerek lányt ahogy röhög.

az első fél órában szimpi volt, szeretem a vidám csajokat, bár még jobban a szomorúakat. aztán az első két órában próbáltam valahogy máshogy kezelni, azt hittem hogy érzéki ahogy nevet, de nem, aztán szexis, de nem, aztán kedves, de azt sem, most meg az első fél éjszakán a faszom nagyon durván kivan azzal hogy állandóan nevet, legszívesebben tar bélát olvasnék fel neki hogy ne legyen már ennyire jó kedve. a hülye pasijával msnezik, aztán ez biztos jó neki, de én meg utálok irigykedni.

itt a rozi is, ami elég baj, mert valami ábrahámmal, vagy ádámmal levelezik egész éjszaka. apu féltékeny kurvaanyja vagyok. farkas ádámnak hívják az arcot. biztos farkasemberek voltak az ősei, ő is csak a modern epilálási technikáknak köszönhetően nem üvölt teliholdkor, erre meg a rozi levelezik vele. brrr. mi több láthatóan élvezi.

biztos sokkal jobbképűbb az a farkas gyerek. ez annyira most nem is nagy dolog, mert idén még nem is borotválkoztam, és vad vízi hajósnak érzem magam, és sajnos ahogy én érzem magam, általában úgyis nézek ki. szerintem lassan az evező is kiáll a számból. na mindegy.

találkoztam ukuméval is, ami jó volt, nem vesztünk össze, meg néha annyira jólesik elhinni, hogy ha családom nem is, de legalább ugyanúgy gömbölyödő emberek vannak a világon. az éváról is ez volt a véleményem, annyira jó barátok lehettünk volna, de épp egyikünk sincs igazán bajban ahhoz hogy jó barátságokat kössön, legalábbis ezt éreztem végig.

azt írtam a dorfmannak, hogy egyre jobb a rozival a kapcsolatunk, ezt mondtam az áginak is, az évának meg a napnak is, és most is ezt érzem, csak ettől még jobban fáj hogy most valami fáj. a rozira fogom, hogy levelezik azzal az ábrahámmal vagy ádámmal, vagy valami farkas gyerekkel, de igazából nem az a bajom. magammal van bajom. nem nem nem. inkább a rozival.

sandítok a képernyőjére, és tök hosszúra nyúl amit ír az arcnak, velem is így kezdődött, először tök hosszú őszinte levelek, aztán meg most már nem is válaszol még arra se hogy szeret e vagy mi a fene van. biztos nem szeret. ha én is ábrahám, vagy ádám, vagy valami farkas gyerek lennék, biztos szeretne. a farka miatt tetszik neki az a farkas gyerek fogadjunk. fúj. megint kinyitottam a józsef attila szabad ötletek jegyzékét, és abban van hogy a nők csak pénzre, farokra meg gecire vágynak. annyira durva hogy ezt pont az mondja, aki azt is mondja hogy nagyon fáj. de tényleg így van. dögöljenek meg a farkasok. persze a pasik is csak a dugásra, pinára, piára meg a pénzre vágynak, az a farkas gyerek is biztos ilyen. minden pasi ilyen, csak aki buzi az nem, meg én nem ilyen vagyok.

a francokat, azt se tudom milyen vagyok. egyébként is mi a faszért keresem a babszit a közkincsen?

négy óra és megint hülye topicokban írogatok, kattogok, ennek sose lesz vége. a dorfman meg egy önző pöcs, egy lankadt önző pöcs, aki unalmasan ragaszkodik a szabályokhoz, mert nem hajlandó átírni nekem azt a kurva enigma cd-t. pedig megtehetné. de nem, mert fólia, meg mert túl nagy, meg ilyen fasságok. az a baj, hogy pontosan tudom hogy nem vagyok neki elég fontos ahhoz hogy kinyissa. ha megdughatta volna a rozit, és az elélvezése után negyed órával azt mondja neki a rozi hogy szereti az enigmát, másnap ott lenne az öt átírt lemez. eh de mindegy. összejött újra a nőjével, az is évi, mostanában mindenki évi megint, lassan ez az év is évi lesz, akkor lelövöm magam. kicsit félek még mindig az éviktől. bár basszus a katáktól is, a fene essen bele, nem elég a rozi, írt a bogi kata, hogy a kanadai kata akarja az írásaim jogait. megint valami tök komolytalan dolog, amit komolyan kéne venni.

az a furcsa azon kattogatam, hogy mennyi embert szeretek mégiscsak. ott van az ági fia, az ádi. egy értelmes beszélgetésem nem volt vele azonkívül, hogy kit dugna meg, meg hogy mit csináljon a pattanásaival, és hogy hogy kell felvenni az artifactokat a heroesban. mégis szeretem. nagyon. nem tudom miért. érdekes dolog ez, hogy valaki miért szeret valakit. szeretem ezt a hülye dorfmant is, nem is tudja hogy mennyire. fura. de örülök neki, mert rájöttem hogy ebből a keserű önpusztító világbaharapós állapotból, ami mindig rámjön amikor éjszakázok, tök jól kirángat ha azokra gondolok akiket szeretek.

a rozi mostanában megmaszíroz. én meg nem tudok hova bújni az egyre inkább feltörő lelkiismeret furdalás elől. annyira jó hozzám. bezzeg most már a farkasokhoz lesz jó. eh.

csönd van mindenki veri a billentyűzetet. az ágit felhívta valami myria vagy mi a fene, annyira jó hangja volt, most beleolvastam az írásaiba, és brr, pedig a volt barátja drogos volt vagy mi a fene, és hogy ő is és le akar(t?) szokni, meg ilyenek, és talán emiatt egy picit többet vártam volna. de azért találkoznék vele.

a kurva életbe mindenkivel találkoznék most. valami annyira megváltozott bennem, hogy most muszáj lenne megint ismerkedjem, mert nem tudom hogy látnám a dolgaimat ezzel az új arcal. kicsit félek attól hogy ez az új arc, meg amúgy minden ami mostanában velem kapcsolatos, az csak a rozi miatt, a rozin keresztül, és a rozitól működik, és emiatt egy kicsit tele van a faszom, hiszen a rozi épp farkasemberekkel cseveg, és mi lesz ha otthagy, meg ilyenek, az annyira szar lesz megint, mint most egy iszony idióta hülye példa, mint amikor hiába telepítesz fel mindenféle tök jó programokat, ha közben lecseréled az oprendszert, és semmi nem működik a régi oprendszer nélkül.

ölni is akarok mostanában, főleg a mosolygós reklámokat ölném meg. azon kattogtam, hogy kéne sok pénz, és egy anti terrorista akció; a tökéletes, mű mosolyú bigék, meg az a kurva nagy boldogság amivel reklámozzák a boltokat, üzeltközpontokat, ruhákat, akármiket helyett unott kialvatlan emberek jönnének ki a plázákból, véres verekedés közben mutogatnám a farmerokat, depresziós, öngyilkosság előtt álló modellek drogoznának a westendben, meg ilyenek. semmi értelme.

ez a hülye picsa még mindig nevetgél it mellettem.

a rozi még mindig nem nekem ír levelet.

szerintem megölöm magam.
magamra döntöm a fenyőfát.
azt mondja a rozi hogy nyeljem le a díszeket.
kapja be.
beülök a kávé automatába és nem jövök ki többet.
lehúzom magam a liftel.
beszólok a biztonsági őrnek, és elkezdek futni hogy rám lőjön.
nemtudom.

nem találom az ági honlapját pedig anélül nem akarok meghalni.
na mostmár megtaláltam, meghalhatok.

2006. január 1., vasárnap

gömbölyű új év

boldogok az újévek.

rájöttem hogy a kedvenc szavam a gömbölyű.
olyanok vannak benne mint
a) gömb
b) öl -úgyis mint
1 - megöl
2 - megölel
c) a közösülés is benne van valahogy bár ugye a férfiak mindig csak azt de azt nagyon
d) van benne magány
e) van benne együttlevés is; a fene tudja hogy, de a gömbölyödésről mindig eszembe jut valaki
f) és az újrakezdés is, az ember mindig az elejére gömbölyödik vagy mi

tehát gömbölyű új évet.

nem ezzel akartam kezdeni, de hát ugye;
még alig tizenkét órája kezdődött el a nulla hat, és abból is talán két - három órát voltam ébren, mégis már ittvagyok az araboknál, telepítettem a realplayert, és enigma dusted remixeket hallgatok. az a vicc hogy nem is tudom. nem mondanám hogy nem jó, de...nem akarok húsz rongyot elkölteni rá egyre inkább. majdcsak lesz valami.

újév, buli, szokásos érzelmi brr.

random módban asszongya: felhívott a manuella, ami azért rossz mert valami tibi buliján van, és apu szorongó kurva anyja lettem egy pillanatra, (kiazatibi? jócsávó? jobbmintén? biztoskefélnek. biztosszereti. biztossokkaljobbvele. biztosnekiisúgyizzikamanu. áááá) de aztán azért is jó mert úgy lebasztam, ahogy csak tudtam, végre igazán, a rozi érzelmi töltetével a hátam mögött, magasról beszéltem vele mint férfi a hülye nővel, aki nem akarja vissza adni a könyveit, és aki szegeden van bulizni egy tibivel (milyennévmárazhogytibi??) szóval érezze jól magát és adja vissza a könyveimet. valami ilyesmi. tök boldogan tettem le a telefont, marci a független pasi, rohantam volna az én gyönyörű rozimhoz, hogy összebújjunk, meg minden, erre elnyúlva horkoltan alszik.

voltunk a niki buliján, szokásos buli, ezt a szót aki kitalálta, azt arra kárhoztatnám hogy bulizzon folyamatosan olyan bulikban mint amilyenek a bulik álltalában, tingli tangli lakáska, valami albérlet volt, élén egy szerintem mindenképpen vendéglátós csávóval, aki merev arckifejezéssel töltötte a piákat, a lakást persze szétverték, sok emberke aki valahogyan elvileg ismeri egymást, kábé négyen öten per fő valóban, ezek kis csoportokra különölnek, szar tipikus zene szól, a shrek i'm a beliverjének először örültem, másodszorra még jobban, harmadszorra már leültem rá, negyedszerre át akartam kapcsolni, ötödszörre meg már mentünk hál istennek, szóval ilyenek, ami engem ebből érdekel, hogy volt ott valami vörös, akit katának (sic - de tényleg kata) hívtak. nézzük. 1) nem volt rossz nő. 2) nem volt okos nő. 3) tetszettem neki. 4) abban a helyzetben persze nekem is tetszett, főleg amikor el akarta kérni a számomat, mert hogy állitólag milyen édesen játszok a gyerekekkel, bár én nem értettem meg a telefon és a gyerek összefüggését. a lényeg; táncolni akartunk, meg leült mellém meg ilyenek, és belenéztem a szemébe, és, na most ezt valahogy irodalmilag kéne előadni, meg minden, mert ilyenről talán olvastam esetleg párszor meg ilyenek, de szóval hogy velem is, olyan volt ez mint az első magömlés, megdöbbentő hogy velem is megtörténhet, megdöbbentő hogy engem se hagytak ki belőle, hogy a szabály nálam se dől le, szóval tehát: na de az igazság az, hogy nem is akkor történt amikor a szemeibe néztem, azok tipikus szép barna szemek voltak, arról az jutott eszembe ha jól emlékszem hogy a rozinak mennyivel szebbek a szempillái, de ez semmi; aztán tapasztalt férfiként ránézem a melleire, mert volt dekoltázsa is, ahogy illik, és nagyon szép mellei voltak, és na itt a lényeg, amikor láttam hogy milyen szép mellei vannak, hírtelen rájöttem hogy mennyire szeretem a rozit. de tényleg. ettől annyira zavarba jöttem hogy felálltam, és basszus, 'iszom valamit te is kérsz?' tök ciki, elrohantam. je. a másik engem érdeklő dolog ebben, hogy mielött még ez történt, akartam róla csinálni egy képet a kacsa karácsonyra kapott új kurvadrága fényképezőgépjével, amelyiknek istentudja milyen tükörreflexes hülyesége van, de egy normális képet nem sikerült vele csináljak, szóval szenvedtem vele, persze észrevette, oda jött, én nem akartam megmutatni neki, egy szekrény mellett álltunk, persze kapálózott, ott volt egy kislány is, akivel játszottam, a kislány is segíteni akart neki, nekilöktek a szekrénynek, a szekrény úgy döntött hogy megmozdul, vitte magával a tévét is, meg a nyomtatót, meg akármit, és a durva, mert ez még semmi, hogy én az egészből annyit láttam hogy lezuhan minden, a tévé nem robbant fel, ennek örültem, tartottam egy kézzel azt a kurva polcot, persze senki nem akart segíteni, és valaki elrohant, meg volt síkitás is, és utána derült ki, aztakurvaéletebe, hogy a rozi fülére ráesett az írógép.

ez még kétezerötben volt. idén ilyet soha többet. a füle egyébként jól van, bár néztem ahogy alszik, és gyanúsan hülyeségeket álmodott, lehet hogy a füle miatt is. de az is igaz hogy a rozi az egyetlen ember eddig kicsiny életemben, akire ráesett egy írógép.

másik kis kaland ami naplóírásba kivánkozik, hogy a lilla is rámnyomult, ami 1) hízelgő mert a lilla jó nő (tiszta manuella a kurvaéletbe, a ricsi mondta is neki, azt mondta hogy ugye én szebb vagyok mint a manuella, én mondtam neki galád módon hogy igen, ami igaz is, tényleg szebb, csak azt nem mondtam neki galád módon, hogy ami a mauban szerethető volt, az benned nincs meg, abban meg ő a szebb, kábé egyformák vagytok, csak ő le van maradva négy évvel mögötted, és emiatt még nem akkora díszpicsa, a szó pozitív és negatív értelmében mint te. 2) a rozi sokkal jobb arc mint én. vagy nem szeret. vagy mind a kettő. mert fele annyira sem volt féltékeny, vagy nem látszott rajta, vagy mit tudom én, mintha mondjuk vele csinálta volna valaki vele hogy mondjuk a kezéből eszi a virslit vagy ilyenek.

volt szandra is, viktor nem, az isten áldja meg érte, voltunk szandránál is, nem változik semmi, kicsit jobb, kicsit rosszabb de állandó. rájöttem hogy ez az egyik dolog amiért szeretem a szandrát. a másik, hogy nem dugja el a szánalmasságát, a magányát, meg az ilyen dolgait, nem úgy mint pl a lilla, akire ha ránézel azt gondolod, hogy istenem micsoda picsa, biztos semmi baja, és ha beszélsz vele, akkor se derül ki semmi, gondolom ahhoz meg kell dugni, hogy kiderüljön valójában mit akar tőled, meg ilyenek, a szandra meg legalább nyílt lapokkal játszik. de borzalmas. egyfelől lenyűgöző, meg borzalmas is másfelől. az a lakás. apu szorongó emlékezete voltam amíg ott votlam, és nem volt pofám pénzt kérni tőle. pedig van minidisc lejátszójuk. féltékeny vagyok. viktor párizsban szilveszerezik. keserű vagyok. harapós kiskutya vagyok. majd nekem jobb lesz minden-t író netfüggő barom vagyok.

önrajz off. szokásos wanted lista erre az évre. alig változott valami olyan fura.
nullahatos lista tehát:

- enigma díszdobozos
- karosszék
- kis házikó becsukható ablakokkal
- az a serpha gatya de az szerintem meglesz
- roland dt 550-es 'házi orgona'
- egy csincsilla / menyét / egyéb állat
- franciaágy
- csokigyár / marcipángyár
- szerződés a magvetővel / meló mondjuk az ésnek
- a naracs adjon pénzt
- valaki adjon pénzt
- mother / family peace

meg hát az a kurva szerelem az mindig.

az van, hogy jó ez a dusted remix lemez, de tényleg jó, csak 1) nem engima, sőt, igazi durva vaskalapos rajongónak kell lenni, hogy felismerd azt a három hangot ami hasonlít az eredetihez, ami a) jó mert valami új a nap alatt b) nem anniyra jó mert hát mi a fene ez, ha az ember dusted lemezt venne mondjuk és enigma szólna az zavaró lenne, de az is igaz hogy ezek elvileg remixek 2) nem is chill out, nem is tudom, komersz komolyzene, de tényleg.

egész értelmes hozzászólásokat kaptam az altatóra a fullon, nem is hittem volna. persze csak az ukume nem írt hozzá semmit. a rozi meg fikázott szokás szerint. brr.

szerintem régen lejárt már az egy óra, ami azért ciki, mert vettem egy gofrit (hagyománytisztelés, az fontos dolog), és pont apróban talán megvan a kétszáz, de több biztosan nem. a rozi is lehet hogy felébred már, mire vissza megyek. itt meg nem lehet mosogatni, szóval nem tudom mi van ha nem tudom kifizetni a cuccot. aranyos, kedves, ronda kislány van a monitor elött. most ilyen őshím kedvem van, esetleg boldoggá tehetem. vagy lemosom a monitorokat. vagy felistalálom mindenhova a kérlek fizess úgy netezz figyelmeztető pop up ablakot. ilyesmi.

fogadkozni kéne valamit az új évre. annyi lenne. most azon kattogok, hogy a legfontosabb, hogy újra megtanuljak zokogni. nem tudom hogy kéne hozzáfogni. nagyon hiányzik. egész évben egy két könycsepp volt, néha száraz sírás is, de nem az igazi. nem akarok kihúzni még egy évet úgy hogy nem sírok.